Repülő auto : Henry Smolinski amerikai mérnököt nagyon idegesítették a hetvenes évek elején a mind gyakoribb közúti dugók Ezen a problémán rágódva végül is eljutott a repülő autóig, amellyel tényleg könnyedén átrepülhetett volna az elzáródott utak felett. Ezért tervezte meg az „AVE Mizar” nevű öszvérjárművet, ami egy átépített Ford Pinto valamint egy Cessna Skymaster szárnyaiból és propelleréből állt, amelyek lehetővé tették, hogy az autó a levegőbe tudjon emelkedni. De Smolinskinak nem volt szerencséje, a repülő autó szárnyai 1973 szeptember 11-én repülés közben leváltak, a feltaláló meghalt a zuhanásban. A repülő autónak ezzel vége is volt.
Halálthozó sárkányruha: A Párizsban élő osztrák szabó mester ,Franz Reichelt a huszadik század elején akarta bemutatni a világnak, hogy a szuperhősök ruhájára emlékeztető sárkányernyőjével a pilóták kiugorhatnak a megsérült repülőgépekből. A „repülő szabó”, ahogyan később nevezték, 1912 február 4 – én az Eiffel toronyból ugrott ki, hogy bizonyítsa találmánya működőképességét. Három másodperccel az ugrás és 62 méter szabadesés után csapódott a földbe és azonnal meghalt.
Fatális trükk: Harry Houdinit, a szabaduló művészt mindenki ismeri, de csak kevesen tudják, hogyan halt meg. Houdini kifejlesztet egy módszert, amivel állítólag képes volt egyedül az izmai megfeszítése által a legkeményebb ütéseket is elviselni a hasán. 1926 októberében Montrealban két egyetemista kérte meg Houdinit, hogy mutassa meg nekik a trükköt. A művész kötélnek is , csak azzal nem számolt, hogy rejtett vakbélgyulladása volt, az ütésektől a gyulladt vakbél kifakadt, Houdini pedig öt nappal később belehalt az így szerzett sérülésbe.
Vérfürdő a nyomdában: William Bullock aligha számított nagyobb veszélyre találmánya kapcsán, mint néhány fekete tintával összekent ujjbegyre. Találmánya ugyanis a hengeres rotációs nyomdagép volt, amely 1860 – ban forradalmasította az újságkiadást. Amikor 1867 április 3 – án egy új gépet üzemeltek be Philadelphia- ban a „Public Ledger” nevű lap nyomdájában, Bullock lábát elkapta és feltekerte a gép. A feltaláló nem sokkal később halt meg, amikor az orvosok kétségbeesetten próbálták amputálni a teljesen szétroncsolódott lábat.
Lezuhant álmok : 1891-ben vált világhírűvé a német mérnök, Otto Lilienthal, amikor saját gyártmányú gépével sikeres siklórepülést hajtott végre. Néhány évig még kísérletezett, majd piacra dobta „Normalsegelapparat” nevű siklógépét. Több ezer tesztrepülés után 1896 augusztus 9 – én ezzel a géppel zuhant le 15 méter magasból, eltörte a gerincét és másnap meghalt.
Vizes sírhely: Horace Lawson Hunley a világ első harci tengeralattjáróját szerette volna megalkotni a 18. sz. közepén. Már úgy is tűnt, hogy ez sikerül neki, a hajó működőképes volt. A „H.L.Hunley” névre keresztelt szerkezet ugyan a tesztek során egyszer elsüllyedt és a személyzet öt tagja megfulladt, de Hunley nem adta fel. 1863 oktober 15 – én azonban egy próbaút során a tengeralattjáró megint elsüllyedt, kilenc embert rántva a halálba, köztük magát Hunley – t is.
Később a hajót kiemelték, rendbe rakták és 1864 – ben el is tudott süllyeszteni egy ellenséges hajót – mint első harci tengeralattjáró a világon - de nem sokkal később harmadszor is elsüllyedt.
Metro helyett repülő: A repülő taxi Michael Dacre brit pilóta álma volt. Olyan repülő taxit tervezett, amely a legrövidebb úton képes volt fel- és leszállni. A „Jetpod Airtxit” egy nagyon kompakt nyolcszemélyes sugárhajtóműves gép volt. 2010-ben indult volna a sorozatgyártás, de a gép az első próbarepülés során 150 mérföldre északra Kuala Lumpurtól lezuhant, Dacre meghalt és ezzel a projekt véget ért.
Világítótorony a viharban : Henry Winstanley angol kereskedőnek a 17.század vége felé lett elege abból, hogy hajói rendre összetörtek a Plymuth előtti Eddystone Rocks szikláin. Mivel pénze volt elég, 1696 - ban felépíttette saját világítótornyát, az „Eddystone Lighthouse” – t. Winstanley nagyon elégedett volt a toronnyal, azzal hencegett, hogy a legnagyobb vihart is képes átvészelni. Erre nem is kellett sokat várnia, 1703 novemberében meg is érkezett „minden idők legnagyobb vihara”, a híres „Great Storm of 1703”. Winstanly a toronyból akarta megnézni, amely a vihar nyomására összedőlt és maga alá temette építtetőjét.
A száguldó kutató : Max Valier osztrák kutató a sebesség megszállottja, a húszas években a rakétatechnika és a rakétahajtás úttörője volt”Valier RAK 6” nevű rakétaautójával. Ez lett a veszte is, amikor 1930. május 17 – én felrobbant a jármű rakétahajtóműve, Valier pedig azonnal meghalt.
Dupla szerencsétlenség: Csak kevesen tudják, hogy a valamikori ólmozott benzin feltalálója az amerikai kémikus Thomas Midgley jr. volt. 1921 – ben találta fel az ólmozott benzint, amely nyugodtabb járásúvá tette a motorokat, de mindössze két évvel később olyan súlyos ólommérgezést szedett össze a kísérletek során, hogy fel kellett hagynia a munkájával.. A sors azután sem hagyta nyugodtan élni, 1940 – ben, 51 évesen elkapta a gyermekbénulás és az ágyhoz szegezte. A nyughatatlan feltaláló, hogy családja és ápolói munkáját megkönnyítse, kitalált egy kötélrendszert, amellyel könnyedén kiemelhették az ágyból. .Ez lett a veszte. 1944 – ben úgy rátekeredtek a kötelek, hogy megfojtották.
Véres végzet : Alexnder Bogdanov / a kép baloldalán/ nemcsak a bolsevizmus vezető gondolkodója és Lenin egyik filozófiai ellenlábasa volt , de élénken érdeklődött a vérátömlesztés iránt is , melynek szolgálatában 1926 – ban egy intézetet is alapított. Bogdanov hitt a vérátömlesztés megfiatalító hatásában, tizenegy alkalommal ezt sikerült is saját magán kipróbálnia. A tizenkettediknél 1928 – ban nem volt szerencséje, belehalt a vérátömlesztésbe. Hogy ez egy fertőzött vérkonzerv miatt következett be vagy a vércsoportok nem tolerálták egymást, a mai napig nem tisztázott.
A képen Bogdanov Leninnel sakkozik maxim Gorkij író jelenlétében 1908 – ban .
Veszélyes száguldás: A wales – i mérnök John Godfrey Parry – Thomas saját tervezésű, „Babs” névre keresztelt autójával szerette volna megtörni a korszak sztárja, Malcolm Campbell által tartott sebesség világrekordot, amely akkor 212 km/óra volt. Parry-Thomas sikerrel is járt, 1926 április 26 – án meg is törte Campbell rekordját. Nem sokkal később Campbell visszahódított az elsőséget, így Parry – Thomas újra beszállt a versenybe. Ezóttal nem volt szerencséje. A kereket meghajtó egyik borítás nélküli lán elszakadt és szabályosan lefejezte Parry – Thomast.
